2014. március 21., péntek

Kritika 5. - I Battle Your Life

Sziasztok!

Hosszabb kihagyás után végre újabb kritikával jelentkezem, ezúttal Gabby blogját vettem górcső alá az ő kérése alapján, amit most olvashattok is. A kritikák pedig lassan, de biztosan készülnek, valószínűleg heti egyet teszek majd közzé a folytatásban, hogy legyen időm rendesen végiggondolni a dolgokat az adott blogokkal kapcsolatban. Szeretnék minden olvasónknak kellemes hétvégét kívánni!

Üdv,
Noemi

I Battle Your Life

Kinézet: Ahogy megnyitottam a blogodat, egy kellemes színvilágú oldalra tévedtem, nem bántják a szemeimet a színek, és az egész egész jó összhangban is vannak. A fejlécet nem te csináltad, de azért elmondanám arról is a véleményemet, mert igazából tetszik, csak még is kicsit az üresség hatását kelti bennem, én több képet tettem volna rá, és főleg olyanokat, amik mondanak valamit a történet témájáról. Szerintem a lány mellett a srácot jobban el lehetett volna helyezni, illetve vagy jobban kiemeltem volna a képen, vagy jobban beleolvasztottam volna a háttérbe. Azon felül a betűk színe tetszik, de a betűtípus már annyira nem nyerte el a tetszésemet, legalább a címet egy írottabb betűtípussal oldottam volna meg. A háttér is tetszik, de én a helyedben azért még is lecserélném egy élénkebbre, ami jobban hasonlít a fejlécen domináló színre, a főháttér színe viszont nagyon elnyerte a tetszésemet. A modulsávban az elemek viszonylag jól el vannak rendezve, számomra talán csak az oldalmegjelenítés modulja felesleges, mivel általában nem szokott senkit se érdekelni a kattintások száma. Sajnos ez egy hálátlan dolog, hiszen az írónak ez egyfajta dicsőség is, de az olvasóknak általában nem több ez, mint szimpla felesleg, ami foglalja a helyet. A chatet a blog színvilágához, kinézetéhez igazítanám, mert így kicsit kilóg az egészből, és ez zavaró tud lenni. A modulsávot, illetve a bejegyzéssávot elválasztó vonalat én egy kicsit világosabb színnel oldanám meg, vagy nem is használnám azt a vonalat, számomra rontja a blog kinézetét. Még a bejegyzés, a modulcímek, illetve a dátum betűtípusain változtatnék, őszintén szólva, nekem nem tetszenek azok a típusok, amiket használsz, a bejegyzését egy különlegesebbre, írottabbra cserélném, a dátumét, és a modulcímekét pedig egy egyszerűbbre, visszafogottabbra, így a kettő pont kiegyensúlyozná egymást. Ezeken kívül viszont látszik, hogy foglalkozol a blogoddal, és igyekszel igényessé varázsolni azt, erről árulkodik, hogy a fejezeteket is központozással, illetve sorkizárással teszed közzé, amit viszont értékelek. Egy helyesírási hibád azonban van, amire kevesen szoktak figyelni, illetve nem túl sokan ismerik ezt a fajta hibát, de én ezt most megmutatom neked egy részletből.

- Akkor is nő vagy, nem fogsz ilyenkor egyedül mászkálni, felejtsd el! - nézett rám komolyan.
- Most nagyon figyelj, mert csak egyszer mondom el: nekem te nem fogod megmondani, hogy mit csináljak! Nem vagy senkim, semmi közöd az életemhez.
- Direkt kinyíratod magad? - kezdett ő is ideges lenni. Gondolom nem szokta meg, hogy nem az van amit ő kitalál, de én biztos nem fogom azt tenni ami az ő agyából kipattant. Nem! Ne higgye már, hogy a seggéből süt a nap!

- Akkor is nő vagy, nem fogsz ilyenkor egyedül mászkálni, felejtsd el! - Nézett rám komolyan.
- Most nagyon figyelj, mert csak egyszer mondom el: nekem te nem fogod megmondani, hogy mit csináljak! Nem vagy senkim, semmi közöd az életemhez.
- Direkt kinyíratod magad? - Kezdett ő is ideges lenni. Gondolom nem szokta meg, hogy nem az van amit ő kitalál, de én biztos nem fogom azt tenni ami az ő agyából kipattant. Nem! Ne higgye már, hogy a seggéből süt a nap!

A lényeg az, hogy ha párbeszédben kérdőjellel, vagy felkiáltó jellel, vagy bármilyen más mondatvégi írásjellel lezárod azt, akkor a gondolatjel után következő mondatot nagybetűvel kell kezdeni. Természetesen, ha nem zárod le mondatvégi írásjellel a mondatot, akkor kisbetűvel folytatódhat a gondolatjel utáni mondat. Ez apró dolog, de úgy érzem fontos megemlítenem, ahhoz hogy még igényesebb lehessen az írásod.
10/7

Történet: Ha tudnád, mennyire felvidultam, mikor rájöttem, hogy teljes mértékben saját történetet írsz, hiszen manapság eléggé ritka ez a blogok világában, és ez a te fantáziád gazdagságáról is árulkodik számomra, így nagy örömmel vágtam bele az olvasásba. Először az oldalsávban található rövid ismertetőt olvastam el, illetve megnéztem a történethez tartozó videót, és már ekkor éreztem, hogy egy különleges sztorival lesz dolgom, és nem is tévedtem! Már maga az alapötlet is nagyon magával ragadt, ami tulajdonképpen arról szól, hogy egy lány Afganisztánból tér haza, miután a teljes amerikai hadsereg kivonul az országból, és az Államokban egy teljesen más feladattal állítja szembe az élet. A prológus teljesen magával ragadott, kicsit előre mutatott a jövőbe, hogy a szereplőknek még sem lesz olyan egyszerű dolguk, mint ahogy azt bárki is gondolná. Az első részben pedig már vissza is kerültünk mindennek a kezdetéhez, vagyis a Skyler hazatéréséhez. Nem mindenkinek szokott bejönni ez az időbeli visszaugrás, te még is remekül kivitelezted a dolgot, amihez csak gratulálni tudok! Azt kell mondjam, jól belevágtál a közepébe a történetnek, és lehet, hogy annyira nem volt bevezetés jellegű az eleje a sztorinak, még is elég információt kapunk minden egyes rész alkalmával ahhoz, hogy ez ne zavarjon. A karaktereid kidolgozása is remekül megy neked, különösen a főhősnő megformálása tetszik a maga szabadszájúságával, és öntörvényűségével. Illetve az is érződik az írásodon, hogy tisztában vagy az ilyen CIA-hoz, és a katonasághoz kapcsolódó dolgokkal, amit nagyon értékelek, mert manapság ritka, hogy valaki úgy kezdjen bele egy történetbe, hogy ért is a témához, amiben alkot. Alapvetően az írásodról, kifejezően pötyögteted a szavakat, a párbeszédek aránya egyenlő a körülírások és az érzelmek leírásának arányával, amiket szintén nagyon jól oldasz meg. Egy remek történet van kibontakozóban azt hiszem, és remélem ez így is marad a továbbiakban.

10/10

Összegzés: A kinézettel vannak apróbb problémáim, de ha megfogadod a tanácsaimat, szerintem azon is lehet javítani. Viszont a történeted teljesen lehengerelt, csak gratulálni tudok hozzá, és remélem, sok olvasód akad majd, mert kétségtelenül nagyon jól írsz, és az ötleteid is egyediek, amiket érdemes lenne mindenkinek elolvasnia.

20/17

A kritika az én szubjektív véleményem, amivel nem kötelező egyetérteni, de mindenki annak tudatában fogadja el a kritikát, hogy Ő kérte azt tőlem!

2 megjegyzés:

  1. Kedves Noemi!
    A designhez én nem értek, csak annyit néztem amikor az egyik kedves bloggerina barátnőm elkészítette, hogy szerintem jól mutat, de mindenképpen átgondoljuk a tanácsaidat.
    A helyesírással kapcsolatos észrevételedet nagyon köszönöm, tényleg nem sokan szokták megemlíteni, igyekszem ezentúl erre is odafigyelni!
    Annak viszont rettentően örülök, hogy magáról a történetről ilyen jó véleménnyel vagy! Próbálok egyedi maradni, bár -ahogy te is említetted - nem könnyű mostanság az ilyesmi a blogger világban.
    Köszönöm szépen a kritikádat, nagyon hálás vagyok az építő jellegű tanácsokért!

    Ölelés, Gabby

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gabby!
      Valóban jól mutat, mert nekem is tetszett, de úgy érzem, lehetne még rajta változtatni, de ahogy érzitek, én csak leírtam, mit gondolok, aztán majd meglátjátok, szerintetek mit érdemes megfogadni, és mit nem.
      Nincs mit! Tényleg nagyon kevesen szoktak emiatt szólni, ezért is gondoltam, hogy leírom neked. Tulajdonképpen én is egy kritikának köszönhetően ismerkedtem meg ezzel a helyesírási dologgal.
      Ez természetes, hiszen tényleg nagyon jó történetet írsz! Nehéz egyedinek maradni, ez tény, de nem lehetetlen, te pedig szerintem remek úton haladsz.
      Nincs mit, azért vagyok, hogy segítsek!

      Puszillak,
      Noemi

      Törlés