Kritika 14. - AudreyFictions

Üdv!

Nos, ezzel már hosszú hetek óta adós vagyok, amit nagyon sajnálok, de remélem azért egy kicsit enyhít az a dolgon, hogy ez egyáltalán nem az én világom. Tudom magamról, hogy valami vagy nagyon tetszik vagy nem, a kettő között nincs megoldás és eszerint alkotok véleményt. Sajnos elég nehezen tudok ettől elvonatkoztatni, ezért sem vállalok kritikákat. Most csak azért tettem kivételt, mert hetekkel ezelőtt Noeminak szüksége volt egy kis segítségre, így kifejezetten ezt az egyet átvállaltam.

Audrey, tőled előre is elnézést kérek, mert nem pont olyan lesz ez a kritika, mint amit Noemi írt volna. Ezek inkább az én meglátásaim lesznek, mint kőkemény kritika.

Üdv,

Catalina

AudreyFictions

Kinézet: Ha jól emlékszem, amikor a kritikát kérted, még nem ez a design volt a blogodon, viszont nekem ez sokkal jobban tetszik. Számomra az egy kicsit zsúfolt volt, míg ez letisztult és harmonikus. A fekete-fehér mindig jó választás, amit ezekkel a pirosas színekkel nagyon feldobtál, különleges lett.

Emlékszem, amikor először megláttam az új kinézetedet, meglepve néztem meg az url címet, mert azt hittem, hogy visszatértél neon-ra. A stílus arra a tárhelyre emlékeztetett ezekkel a modul dobozokkal, amiknél egyáltalán nem zavaró, hogy szürkék. Ezen semmiképp nem változtatnék, mondhatjuk, hogy olvasó barát a szín választás, hiszen könnyű az olvasás. Bár én lehet, hogy a bejegyzések szöveg színén eggyel világosabbat választanék.

A menü sornál nem tudom eldönteni, hogy kóddal állítottad középre vagy sem? Ha nem, akkor azt mindenképp ajánlanám a figyelmedbe. Egyébként nagyon felhasználó barát az oldalad, mert könnyedén megtalálni mindent. Semmi kivetni valót nem találtam a két oldalnál. Esetleg, ha nagyon szőrszál hasogató akarok lenni, akkor megjegyezném, hogy a szövegek formázását egységesíteném. Gondolok itt arra, hogy a fejezet címeket mindenhol középre igazítanám. De ez már tényleg csak egy miniatűr hiba. A sorkizárt szövegért pedig mindenképp jár egy pluszpont.

Összességében nagyon jól néz ki a blogod, letisztult és olvasó csalogató. Lényegében semmi kifogásolni való nincs benne.

Történet: Nos, amikor ugye kérted a kritikát, még A napfény íze című történeted futott a blogon, amit azóta befejeztél. Számomra nem volt új, hiszen régen a neonon olvastam az első pár fejezetet. Őszintén bevallom, hogy egészen idáig nem is olvastam el őket, mert emlékeztem rájuk. Azonban így újra olvasva az egészet, ismét csak azt tudom mondani, mint az utolsó fejezethez írt véleményemben, hogy hiány érzetem van és pontosan érezni azt a töréspontot, ahol évekkel ezelőtt abbahagytad és ahol most újra kezdted. Én a helyedben lehet, hogy átírom az egészet és akkor ez az érzés nincs meg az olvasókban, mert így csak repkednek a kérdések, hogy Callie miért csinálja azt, amit? Honnan ismer Cristianot és valójában mi is van köztük, mit érez a lány iránt? Miért hitte el Nando, hogy a szerelme megcsalta mással? És még sorolhatnám tovább ezeket, amik szöget ütöttek a fejemben. Hiányolom a válaszokat.

A karaktereknél is érezni ezt, hiszen jól fel vannak építve, de ezek a hiányok miatt, elvesztenek egy kicsit magukból. Mintha ki lenne pár fontos információ takarva az indokukból és csak a cselekedeteiket látnánk. Ilyen például, amikor Nando és Cris összeverekednek. Pontosan nem tudjuk meg, hogy miért is ment át a portugál a spanyolok öltözőjébe, hogy valójában az motiválta, hogy megvédje Callie-t vagy inkább az, hogy távol tartsa a spanyolt tőle, hogy ezzel a saját érdekeit szolgálja? Az a kettősség, ami Fernandot jellemzi végig, nekem nagyon tetszik. Távol akarja magától tartani a volt szerelmét, ugyanakkor a közelében is akar lenni, különben miért ment volna a szobájába? Szóval ez mindenképp tetszik, de kénytelen vagyok megemlíteni újra az információ hiányt a múltjukról, ami sokat visszavessz az élvezetből. Számomra mindenképp.

A fogalmazás módoddal kicsit bajban vagyok. Ne érts félre, nincs vele baj, tetszik is csak van vele valami, amit pontosan én se tudok megfogalmazni. Érthető, átlátható, sőt szépen is fogalmazol, azonban nekem hiányzik belőle valami. Talán az, hogy egy kicsit jobban kifejtsd a képet, amit látsz. Nekem így egy kicsit tömör, és nem tudom azt az egészet látni, amit te igen. Mintha lekorlátoznád.

Utoljára pedig mondhatjuk, hogy egy kényes témát hagytam. Az elején ugye úgy indítasz, hogy Callie egy "kuncsaftjával" szexel, amiből meg tudjuk, hogy hogyan érzi ilyen helyzetben magát, mire gondol, amivel megmutatod nekünk, hogy egyáltalán nem élvezi (egyébként azt se tudjuk meg, hogy valójában miért is csinálja). Ezzel szemben viszont nem tudjuk meg, hogy milyen az, amikor élvezi, amikor azzal a férfival fekszik le, akit szeret. A helyedben én mindenképp beleírtam volna egy olyan jelenetet, amikor Nandoval szeretkezik, hogy adjak egy kontrasztot az egésznek.

Összességében egy remek történetről van szó, kisebb hibákkal. Szerettem, bár még mindig a fejemben kavarodnak a kérdések, amiket fentebb leírtam és csak agyalok, hogy valójában mi is lehet a te fejedben ezzel a történettel kapcsolatban, mert érdekel. Azért viszont mindenképp megérdemelsz egy hatalmas dicséretet, amiért befejezted a történetedet!