2014. november 23., vasárnap

Kritika 15. - Dark dandelion

Sziasztok!

Azt hiszem mindkettőnk nevében fogalmazhatok úgy, hogy mérhetetlenül sajnálom, amiért nem vagyunk mostanában túl aktívak, de mindkettőnknek rengeteg dolga van, amik mellett nehéz folyamatosan jelen lenni a blogon, de igyekszünk azért. Ennek első lépéseként meghoztam végre az egyik kritikát, amivel adós vagyok, és igyekszem ezek után a másikkal hamarabb jelentkezni, illetve az egy fejlécrendelésemet is elkészíteni végre. Remélem, sikerül is, de már nem ígérgetek inkább, mert kitudja, mit hoz a holnap.
Időközben a blog átlépte a húszezres megtekintés határát, amiért hihetetlenül hálásak vagyunk nektek, csodás érzés, hogy még nem múlt el egy éves a blog, de már ennyien jártatok itt! És azt is nagyon köszönjük, hogy már negyven rendszeres olvasónk van! Nem gondoltam volna, hogy eddig juthatunk, de nagy öröm ez számomra, és remélem, a jövőben még messzebbre érünk el majd. Hamarosan jelentkezem, talán új kinézettel, addig is legyetek jók, és vigyázzatok magatokra!

Üdv,
Noemi

Kinézet: Hát amikor lenyitottam a blogotokat, majdnem megestem a székről, vagyis na, amikor megnyitottam a blogotokat, majdnem leestem a székről. Látjátok, teljesen összezavartatok. Gyönyörű kinézetetek van, a szó szoros értelmében, mert hiába látok hasonló szisztémával felépített dizájnt, a tiétek mégis egyedi, és látszik, hogy profikkal van dolgom. Sok bloggerina tanulhatna tőletek azt hiszem, még én is. 
Kezdjük a fejléccel, amit szerintem remekül kiviteleztetek. A képek nagyon jó minőségűek, az effektek nem túlzóak, éppen csak annyit szerkesztettek a képeken, amennyit kellett ahhoz, hogy összhangban legyenek egymással, és a betűtípust is remekül választottátok ki szerintem. És ami a legfontosabb, ami a fejléc feladata, hogy tükrözi a blog témáját, amit sokszor hiányolok egy fejlécből, de a tiéteknél jelen van, szóval csak gratulálni tudok hozzá, remek munka lett. 
A kódok, amiket használtak, szintén nagyot lendítenek a kinézeten, úgy tűnik, hogy tényleg értetek hozzá, hogyan kell igényesen kódokat használni, amiért hatalmas elismerésem.
Az általatok használt színek nagy összhangban vannak egymással, és ez jó hatással van a blogra is, egyébként pedig nagyon tetszik ez a színvilág, mintha csak egy színsablonról lett volna mintázva, ráadásul az olvashatósággal sincsen gond, illetve nem bántják a szemeimet, ami előnyös egy blognál. 
Az általatok választott betűtípusok alapvetően egyszerűek, leszámítva a bejegyzés-, illetve a modulcímeket, de azok sem túl csicsásak, csak felkeltik a figyelmet, azonban ez nálatok nagyon jól néz ki és célt értek vele.
A modulsáv nálam egy elég kényes téma szokott lenni, mivel nagyon ritka, ha valaki jól el tudja rendezni rajta a dolgokat, de nálatok ez is teljesen rendben van. Minden a helyén, de ha nagyon szőrszálhasogató akarnék lenni, akkor talán én az olvasók modult egyel feljebb vinném, illetve én a megtekintést számláló modult feleslegesnek tartom, de ezek már tényleg csak nagyon apró dolgok. 
Végül pedig jöjjön maga a bejegyzés kinézete, amivel szintén nincsen gond, hiszen a sorkizárt igazítást alkalmazzátok, amitől sokkal rendezettebbnek tűnik a blog, illetve nincsenek tele pakolva képekkel a szöveg, amiért nagyon hálás vagyok, hiszen a lényeg a tartalmon van. Nekem csak az hiányzik, hogy a párbeszédeknél is alkalmazzatok központozást, az még igényesebbé tenné a bejegyzés, ezáltal a blog amúgy szerintem tökéletes kinézetét. 

10/10


Történet: A bevezető elolvasását követően már tudtam, hogy egy igényes saját történettel lesz dolgom, és nem is tévedtem. A csodás kinézet egy még annál is érdekfeszítőbb regényt tár fel előttem, aminek nagy örömmel kezdtem bele az olvasásába. Apropó, legyetek büszkék arra, hogy egy ilyen szuper saját világot találtatok ki! 
A sztoriból eddig egy prológus és két fejezet van fent, amik alapján annyit még nem tudhatok meg a cselekményből, hogy komolyabban nyilatkozhassak róla, de azt el kell mondanom, hogy ilyet eddig még sehol nem olvastam, és bámulatos. 
Bevallom, annyira nem rajongom az ilyen krimikért, főleg nem olyanokért, ahol egész családokat mészárolnak le, de a tiétek mégis elnyerte a tetszésemet. Olyan hihetően írtátok le eddig a dolgokat, hogy könnyen beleképzeltem magamat a világotokba. 
Nagy fába kellett vágjam a fejszémet, mivel két ember írásstílusát egy történeten belül még sosem volt alkalmam elemezni, de mivel nagyon hasonlóan írtok, ezért nem okozott ez sem akkora kihívást. Egyébiránt szerintem klassz, hogy ennyire hasonlít a stílusotok, mert így gördülékenyebben megy a történet, szinte észre sem lehet venni a váltásokat. 
Azt vettem észre, hogy nagyon sok tőmondatot használtok mindketten, amivel sokszor az adott helyzet drámaiságát akarjátok kifejezni, de néhol ez nekem már túl sok volt, és a helyetekben bizonyos dolgokat inkább egy összefüggő mondatban fogalmaznék meg, mert így elég akadozó volt az olvasás, és ez nem biztos, hogy hosszútávon jó dolog az olvasók körében. Ezt leginkább a prológusban és az első fejezetben éreztem, a másodikban már nem annyira. 
A leírásaitok hihetetlenül jók, szinte mindent magam előtt láttam, amit elém tettetek, szóval elismerésem, ezt a jó szokásotokat tartsátok meg, és használjátok továbbra is leírásokat, mert végtére is, ezek adnak szinte mindent a történethez. 
A párbeszédek is élethűek, habár meglehetősen kevéssel találkoztam a három, eddig felkerült, rész alatt, viszont azok  tényleg a helyükön voltak véleményem szerint. 
A cselekmény jól követhető, kiválóan vezetitek a szálakat ahhoz, hogy sokáig fenntartsátok az ember érdeklődését. Nincsenek logikai bakik, mindennek megvan a helye a cselekményben, és ráadásul nem árultok el túl sokat egy-egy résszel, éppen csak annyit, amennyit tudnunk kell, szóval ezért is dicséret illet titeket. 
A karaktereket is remekül felépítettétek, legalábbis akiket eddig megismertünk, azok jól elkülönülnek egymástól a részekben, mindenki más, és más, különböző tulajdonságokkal. amiket különösen jól érzékeltettek. Azt pedig külön értékelem, hogy leírjátok a kinézetüket, és nem képekkel akarjátok kiszúrni a szemeinket, ezáltal mindenki úgy képzeli el őket, ahogy szeretné, és nem erőltettek senkire sablonos hírességeket. 
Végül pedig jöjjön a helyesírás, ami szintén rendben van, csak néhol találkoztam pár apróbb hibával, de ez mindenkivel előfordul. Viszont a prológusban láttam leírva egy ilyet, hogy "vízhang", ami helyesen visszhang, erre gondoltam, nem árt, ha felhívom a figyelmeteket.
És még egy dolog van, ami kimondottan nem tartozik semmihez sem, mégis úgy gondoltam, hogy ejtek róla pár szót: a bevezető első felében még a Darla nevet használtátok a női főszereplőtöknek, majd a második felében már Dalia-nak hívtátok őt, ahogy a fejezetekben is, és ez kicsit összezavart a szereplő nevét illetően, de ez is már inkább csak szőrszálhasogatás. 

10/10

Összegzés: Egy fantasztikus blog a tiétek, a történet meg még magával ragadóbb, én nagyon szerettem, és szerintem nagyon tehetségesek vagytok mindketten. Persze, találtam apróbb kifogásolnivalókat, de ezek inkább kis semmiségek, mintsem komoly hibák. Ezért is kapjátok meg tőlem a maximális pontot, mert megérdemlitek, rengeteget dolgozhattok a blogotokkal, nem hiába. Csak egy bajom van, hogy túl régen hoztatok friss részt, pedig szívesen olvasnám tovább a sztorit, remélem, nem hagyjátok abba!

20/20

A kritika az én szubjektív véleményem, amivel nem kötelező egyetérteni, de mindenki annak tudatában fogadja el a kritikát, hogy Ő kérte azt tőlem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése