Christina Aguilera - Infatuation

Sziasztok!

Ezúttal én is egy zeneajánlóval jelentkezem a "Hallgasd!" rovatunkhoz, méghozzá Christina Aguilera egy kevésbé ismert dalával. Nem, tévedsz, ha azt hiszed, kritikát fogok írni a dalról, hiszen ki vagyok én, hogy egy tehetséges és elismert énekesnő munkáját bíráljam. Ezek csak a személyes gondolataim lesznek a zenéről. Így hétvégére, mielőtt elkezdenék írni, tökéletesen megfelel nekem az ilyesfajta gondolatkifejtés, remélem nektek is tetszeni fog! Jó olvasást! 

Csak egy apró véletlennek köszönhetem, hogy rátaláltam erre a számra, ugyanis az énekesnő egy másik számát hallgattam éppen, mikor megláttam az oldalt kidobott találatok között ezt a zenét. Rólam jó tudni, hogy szeretem meghallgatni az adott előadó kevésbé felkapott zenéit is, ez vezérelt arra, hogy rá merjek kattintani a videóra, és nem bántam meg egyáltalán. Az énekesnőtől több kedvenc dalom is akad, amiket az íráshoz előszeretettel használok, illetve ajánlok is. Ilyen például a Blank Page, ami az egyik novellám címadó slágere, és ehhez kapcsolódóan rengeteg ötletet merítettem belőle. Szomorúbb jelenetekhez számomra tökéletes, már csak a dallam miatt is, ami számomra rengeteg érzelmet rejt magában.
Azonban most térjünk rá az általam ajánlásra választott dalra, mely az Infatuation címet viseli. Már első hallgatásra belopta magát a szívembe a szám a kissé spanyolos hangzásával, ráadásul számomra az amerikai popénekesnő sokszínűségét emeli ki a spanyol és az angol szövegek keveredése is. Szeretem a ritmusosabb dallamokat nagyon, és a többszöri ismétlés nyomán teljesen a rabjává váltam.
Ha tehetem, minden szabad percemben a fülemben szól bármiféle zene, és az utóbbi időben nagyon sokszor hallgattam már végig szinte vigyorogva a számot, aminek köszönhetően sokan néztek már rám furcsán a buszmegállóban, vagy az utcán, de ezt egyáltalán nem bántam, nem is érdekelt, mert olyat ért el a szám nálam, amit nagyon kevés dal, elrepített egy teljesen más világba, méghozzá a fantáziámba.
Szinte magam előtt látom, ahogy egy nő és egy férfi a parkett közepén táncolnak valamiféle latinos táncot. A szenvedély és a vágy érzése elragadja őket, olyannyira, hogy egy óvatlan pillanatban a levegő megfagy körülöttük. Még mindig szorosan tartják az erős karok a törékeny testet , nehogy eltűnjön a nő közülük. A két arc nagyon közel egymáshoz, a srác odébb tűri a lány egyik tincsét, majd óvatosan közeledve veszi birtokba a puha ajkakat, melyek nem ellenkeznek a csábítással szemben. Szóval valami ilyesféle jelenethez tudnám elképzelni, ami szenvedélytől fűtött, ahol a vágy és a vonzalom érezhető a két fél között.
Ajánlom a számot leginkább azoknak, akiknek a történetükben a szereplők karakterei karizmatikusabbak, esetleg a tánc, vagy a spanyol kultúra mozgatórugója a sztorijuknak, és mindenkinek, aki egy kicsit is szenvedélyesebb jelenetet szeretne írni, nekem nagyon sokat segített már!

Üdv,

Noemi