2014. január 17., péntek

Professor Green - Never be a right time

Üdv! 

Íme, meg is hoztam volna az első Hallgasd! rovatba tartozó cikkünket. Rengeteg dal van, amivel nyithatnám a sort, de így, egy húzós vizsga után, fáradtan, ez a tökéletes szám. Hangzásra mindenképp!
Azt róla tudni kell, hogy én legtöbbször nem értelmezem a szöveget. Nem, nem azért, mert nem értem az angolt, ez magyar dalokkal is sorra előfordul nálam. Számomra az énekes, énekesnő hangja csak a dallam kiegészítése, így lesz egész maga a zene, amihez nekem nem kell értelmezni a sorokat. Lehet, hogy fura, azonban ennek köszönhetően tudok egyes jeleneteket sokkal jobban megírni. Mert nem egyszer fordult már elő velem, hogy hangzás után elképzelve mást írtam, mint amit a szöveg megismerése után gondoltam.
Pont emiatt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez az én személyes érzésem, élményem lesz és nem egy kritika a videó klipről és a dalról. Jó olvasást!

 

Emlékszem, hogy évekkel ezelőtt egy feldolgozás klipét láttam Professor Greentől és nem mondom, hogy rossz volt, de nem is lett a kedvencem. Aztán nap világot látott a Read all about it címő dal, ami azonnal megfogott, majd jött az Avalon, ami után már kíváncsi voltam az egész albumra is. Rólam azt is tudni kell, hogy ritka az olyan előadó, akitől több szám is tetszene, főleg, ha egy lemezt veszünk figyelembe, de az angol rapper ezt elérte. Sok számát használtam íráshoz és ajánlottam a részeimhez. Örök kedvencem a Forever falling, melyről valószínűleg a későbbiekben olvashattok. Újonnan kezdem megkedvelni a Today I cried-ot is, mely még szintén erről az albumról származik. Az utóbbi kettőt mindenképp ajánlom azoknak, akik íráshoz zenét szoktak hallgatni. Szomorúbb jelenetekhez nagyon jó, nekem mindig segített.
Most pedig akkor jöjjön a bejegyzés tárgya, a Never be a right time. Még ez is az At your inconvenience nevezetű albumról származik és azt is ki kell emelni, hogy amikor végig hallgattam annak idején a dalokat, bizony én ezt töröltem. Nem tetszett, ha nem fog meg valami pár másodperc alatt, az biztos a kukában fog landolni. Ez is erre a sorsra jutott akkor. Gondolom, pár emberben felmerül így a kérdés, hogy mégis akkor hogyan szólhat erről a dalról a bejegyzés? Nos, ez nagyon egyszerű: YouTube. Biztos, hogy nektek is szokott dalokat ajánlani, amikor megnyitjátok. Egy ilyen alkalommal láttam meg a videó klipet és kíváncsi lettem, mert azt hittem, hogy egy teljesen új dalról van szó. Hát végül nekem teljesen új lett, főleg, mikor rájöttem, hogy én ezt már korábban is hallottam.
Az első pár másodper alatt megtetszett a dallama, az akkori hangulatomhoz tökéletesen illet és legalább ötvenszer meghallgattam egymás után. Az amerikai filmekben tucatszor látott jelenetet játszottam el. Lehunytam a szemeim és élveztem a hangzását, számomra tökéletes, nyugtató. Nem szokásom énekelni... sőt, egyenesen utálok, de sose tudom megállni, hogy ne énekeljem a refrént, ami fülbe mászó. Amikor pedig végre eljutottam oda, hogy végig nézzem a videót és a szövegre is odafigyeljek, már a kedvenceim közé lépett. Olyannyira hatással volt rám, hogy azonnal hozzá kötöttem az egyik történetemhez, mintha ahhoz íródott volna, de tényleg! Bármikor meghallom, folyamatosan magam előtt látom a jeleneteket és csak azt érzem, hogy ez így lesz majd egyszer tökéletes, mert ez kiegészíti a sztorit.
Magáról a dalról csak annyit még, hogy kicsit fura érzéseket vált ki belőlem. Ha ezt kezdi el játszani a telefonom, mindig lelassítok és mosolyoghatnékom támad. Elég furán nézhetek ki sétálás közben, viszont mindig ez történik. Talán a történet miatt is, de mindig jól érzem magam tőle, ha meghallom ezt a hangszórókból.
Tényleg ajánlom, hogy hallgassátok meg! Ha ajánlanom kellene egy jelenethez mindenképp valami olyanhoz tenném, mint ami a videóban is látható. Pontosabban a boldogabb percekhez, nekem folyamatosan ilyen hangulatú ötletek jutnak tőle az eszembe.

Üdv,
Catalina

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése